A Dirty Dancing cím hallatára nem csak a latin zenét kedvelők szíve dobban meg azonnal. Sokan ülnek a tévé előtt könnyes szemmel azok is, akik más táncok szerelmesei. Ma a második rész kerül vetítésre.
A film akkor bukkant fel, amikor a salsa láz Magyarországon a maximumon égett. A filmet valami idegen nyelven láttam először, a mozikban ekkor még itthon nem vetítették. Egy szót sem értettem belőle, de másra vágytam. Hiányzott belőle a salsa, amiért Magyarország rajong. A film mégis tetszett. A zene telitalálat volt számomra. Nem salsa volt, de tiszta Kuba. Aki a salsa világában él, azt a film kubai salsa nélkül is megérintette.
A zene a nyári szabadtéri partik latin pop blokkjában rendszeresen hallható volt a Hajógyári sziget első salsa porondján. Ehhez az időszakhoz minden akkori salsásnak szép emlékei kötődnek.
Szóval a film. Nekem nagyon átjött a kubaiak vágya a szabadság után, ahogy a hazaszeretetük is. Érezhető volt a Kubában lévő két világ, a kubai szegényeké és a gazdag turistáké. A pinceklubban tartott forró latin parti már hasonlít egy-egy jó salsa bulira. Itt érezni igazán azt a tüzet, amitől a 30 éves kor felett is lángra lobbannak. Furcsa, hogy jött egy tánc, és a ez a korosztály sem ül már többé otthon.
Nagyon szép jelent az is, amikor az utcán elkezdenek táncolni az emberek. Érdekes, de a salsa rajongóknál ez nem probléma. Ha jön a vágy a tánc iránt, bárhol képesek átadni magukat a ritmusnak.
Az egyetlen fájdalmam, hogy nem szól igazi kubai salsa zene a filmben. Azért persze megnézem újra. 🙂
Bízom abban, hogy egyszer az I love bachata is eljut hozzánk. Én nagyon várom.
Dirty dancing 2 – ma este
2013 február 2. | Szerző: NIncs adat
A Dirty Dancing cím hallatára nem csak a latin zenét kedvelők szíve dobban meg azonnal. Sokan ülnek a tévé előtt könnyes szemmel azok is, akik más táncok szerelmesei. Ma a második rész kerül vetítésre.
A film akkor bukkant fel, amikor a salsa láz Magyarországon a maximumon égett. A filmet valami idegen nyelven láttam először, a mozikban ekkor még itthon nem vetítették. Egy szót sem értettem belőle, de másra vágytam. Hiányzott belőle a salsa, amiért Magyarország rajong. A film mégis tetszett. A zene telitalálat volt számomra. Nem salsa volt, de tiszta Kuba. Aki a salsa világában él, azt a film kubai salsa nélkül is megérintette.
A zene a nyári szabadtéri partik latin pop blokkjában rendszeresen hallható volt a Hajógyári sziget első salsa porondján. Ehhez az időszakhoz minden akkori salsásnak szép emlékei kötődnek.
Szóval a film. Nekem nagyon átjött a kubaiak vágya a szabadság után, ahogy a hazaszeretetük is. Érezhető volt a Kubában lévő két világ, a kubai szegényeké és a gazdag turistáké. A pinceklubban tartott forró latin parti már hasonlít egy-egy jó salsa bulira. Itt érezni igazán azt a tüzet, amitől a 30 éves kor felett is lángra lobbannak. Furcsa, hogy jött egy tánc, és a ez a korosztály sem ül már többé otthon.
Nagyon szép jelent az is, amikor az utcán elkezdenek táncolni az emberek. Érdekes, de a salsa rajongóknál ez nem probléma. Ha jön a vágy a tánc iránt, bárhol képesek átadni magukat a ritmusnak.
Az egyetlen fájdalmam, hogy nem szól igazi kubai salsa zene a filmben. Azért persze megnézem újra. 🙂
Bízom abban, hogy egyszer az I love bachata is eljut hozzánk. Én nagyon várom.
Oldal ajánlása emailben
X