Az elvárások

2014 február 20. | Szerző: NIncs adat |

Az ember már gyerekkora óta elvárásokkal találkozik. Először a szülői elvárással, azután már magával szemben is elvárásai lesznek. Az élet tele van elvárásokkal.

Elvárás, hogy érezd jól magad. Elvárás, hogy tegyél érte. Elvárás magadtól, hogy tanulj meg táncolni. Ilyen elvárások között felbukkan a salsa is. A salsa tanfolyamra a beiratkozás nem kunst. Az a valami, hogy ott teljesítsd a saját elvárásaidat. Első ne legyél a legrosszabb.

(De mi van azzal, aki a legrosszabb lesz? Fel kelle adni? Erre senki sem kényszeríti, de az ember képes ezzel önmagát büntetni. Pedig a salsa nem nem kiesős játék….)

Elvárás az embernek magával szemben, hogy a salsa lépést azonnal tudja.  Pedig mástól ez nem elvárás. A belső elvárások magasabban, mint a salsa oktatóé. A salsa tanár türelmes, és vár. A tanonc pedig kapkod, ideges. A sikertelenség azonnal képes elvenni az ember kedvét. Ha a saját mércéjét nem teljesíti szomorú lesz. Nem kellene talán inkább a mércét alacsonyabbra tenni? Ez egy belső mérce, senki sem látja, és nem is kéri számon. Alacsonyabb mércével már lehet boldognak lenni a sikerélménytől. Ilyen egyszerű. 🙂